Segítség:Hogyan szerkessz egy lapot
A Unipedia wikiből
Szerkesztés közben úgynevezett makrók, és előre definiált sablonok állnak rendelkezésünkre a cikkek tartalmának formázására, illetve feldolgozására. Sok lehetőség van egy szócikk illusztrálására, kezdve a képek használatától a hang és videó fájlok beillesztéséig. Minden utasításnak meg vannak a saját makrói, aminek egy részét a szerkesztő felett található gombokkal, illetve a szerkesztőben használt utasításokkal lehet előhívni.
Tartalomjegyzék |
Szerkesztés
Amikor egy szócikket szerkeszteni kezdünk, sokszor csak nagyjából tudjuk elképzelni azt, hogy milyen is lesz az eredmény. Pedig sokszor fontos lenne látni azt, hogy a képek elhelyezkedése, a beágyazott makrók, a használt sablonok, esetleg a kiemelések a helyükön vannak-e. Ahhoz, hogy meg tudjuk tekinteni a szerkesztett cikk miként nézne ki kész formájában, nem kell a szerkesztést befejezni, hanem menet közben egyszerűen a "Lap mentése" helyett az "Előnézet megtekintése" gombot kell csak megnyomni. Ilyenkor az oldal megmutatja, hogy az eddigi szerkesztésünk hogyan nézne ki, ha elmentjük a cikket. Itt át lehet olvasni, meg lehet nézni, hogy minden a helyén van-e, így nem kell minden kisebb fejlesztés után elmenteni, és újra szerkeszteni az oldalt ahhoz, hogy látható legyen a munka eredménye. Ráadásul az áttekintő alatt ott lesz a szerkesztő ablak is, benne a szerkesztett tartalommal, így ha hibát fedezünk fel rögtön javítani lehet.
FONTOS megjegyezni azt, hogy az előnézettel a cikk nem kerül mentésre, tehát ha előnézetben becsukásra kerül az adott ablak, akkor a szerkesztőben lévő, és nem mentett tartalom el fog veszni! Erre érdemes odafigyelni.
Gombok
A gombok használatával bizonyos szerkesztési folyamatokat gyorsabbá, és egyszerűbbé lehet tenni. Egy kattintással szövegrészeket lehet kiemelni, vagy szekcióvá alakítani. Több gombnál elég csak a szerkesztőben az egérrel kijelölni a szöveget, és a gombra kattintva a kijelölt rész a választásnak megfelelően át lesz alakítva.
A gombok funkciói sorrendben jobbról balra a következők:
- Vastag betű
- Dőlt betű
- Belső (Wikipédián belül) áthivatkozás egy másik szócikkre (pl. Ebay-ben a fizetésre)
- Külső link (példa: [http://www.v8cars.hu V8Cars - Magyar amerikai autós oldal])
- Level 2 Header, vagyis új szekció létrehozása a szócikkben (pl. Aukció szekció az Ebay-ben, a wikipédia automatikusan létrehozza a cikkekben a tartalomjegyzéket ezekből a szekciókból)
- Kép beillesztése (példa: [[Kép:Valamikép.jpg|opciók|elválasztva]])
- Hang fájlok beillesztése, pl. ha egy V8-as motor, vagy kipufogó típus (Cherrybomb) hangját szeretnénk demonstrálni.
- Matematikai képletek készítése. (Ez a funkció nem működik)
- A wiki által használt formázás, makrók, és sablonok kiiktatása az idézett részen.
- Saját aláírás hozzáadása a szócikkhez, idővel. Például ha valaki bővítette a témát, és szeretné megjegyezni, hogy megtörtént a változás. (példa: --WikiAdmin 2007. március 13., 03:51 (CET) )
- Vízszintes vonal, pl. elválasztáshoz.
A Gombok általános használatával kapcsolatosan néhány iránymutató információt a szócikk formázása témában tárgyaljuk.
Makrók
A makrók használatával egyszerűsíthetjük, és szinesebbé tehetjük a cikkeinket. Számos lehetőség nyílik a szöveg érthetőbb megformázására. Ebben a szekcióban ezeknek a formázást is segítő makróknak a bemutatása kerül sorra.
Felsorolás, számozás
Egy oldal szerkesztéséhez a szerkesztő felületen található gombokon kívül még számos lehetőségünk van.
Tudunk felsorolásokat kezdeni, a sor elején a * használatával, illetve alsorolásokat **... utasítás használatával.
| Ez a kód... | ...így néz ki. | |
* Felsorolás ** Alsorolás *** Másod szintű alsorolás |
|
Lehetőség van számozott felsorolást is használni a cikkekben a kettős kereszt (#) használatával.
| Ez a kód... | ...így néz ki. | |
# Egy # Kettő ## Kettő alszámozása # Három |
|
Hivatkozás
Egy szócikkben bizonyos szavaknál, vagy témánál lehetőségünk van hivatkozni másik szócikkekre. A hivatkozás használatára két lehetőség van. Egyik, a szerkesztő felett található gombok között az "Internal Link" gomb használata. Ilyenkor elég a szerkesztőben csak kiválasztani a szót (kijelölni), és megnyomni a gombot, aminek köszönhetően automatikusan hivatkozássá alakul. A másik lehetőség a makrók használata, aminek segítségével bővebb lehetőségek keretében is tudunk hivatkozást készíteni.
A hivatkozást a [[ és ]] használatával lehet kezdeményezni. Alapból zárójelek közé zárt szöveg lesz a hivatkozás neve, és céliránya is.
Például:
[[General Motors]] egyik legrégebbi diviziója a [[Chevrolet]].
Valójában ilyen lesz:
General Motors egyik legrégebbi diviziója a Chevrolet.
Mint ahogy a példa is mutatja a zárójelek közé zárt General Motors, és a Chevrolet egy hivatkozás lett, ami az adott szócikkekre mutat.
Ellenben sokszor adódik olyan, hogy az adott szó amit hivatkozásnak használnánk nem arra mutatna, amire szeretnénk. Ilyenkor lehetőség van a | használatára. Amivel megadhatjuk, hogy a kiemelt szó, mire hivatkozzon.
Például:
A [[Chevrolet|Chevy]] V8-asok nagy népszerűségnek örvendenek a mai napig.
Valójában ilyen lesz:
A Chevy V8-asok nagy népszerűségnek örvendenek a mai napig.
Mint látható, ugyan a Chevy nevet használtuk a cikkben, de a hivatkozás valójában a Chevrolet-re mutat.
A szócikkek sokszor egy komplett témát tárgyalnak, nem csak annak egy részét. Viszont sokszor előfordul, hogy mi nem az egész szócikkre vonatkozóan tárgyaljuk a saját témánkat, hanem csak annak egy részét, esetleg egy szekcióját. Ilyenkor lehet úgy is hivatkozni a többi szócikkre, hogy közvetlen az érintett szekcióra hivatkozunk.
Például:
A [[Camaro]]t [[SBC#Korai,_első_generációs_small_blockok|305]]-ös [[Chevrolet|Chevy]] V8-as motorral is szerelték.
Valójában ilyen lesz:
A Camarot 305-ös Chevy V8-as motorral is szerelték.
Ebben a mondatban mind a három lehetőség látszik. A szimpla hivatkozás egy szócikkre, amikor a hivatkozott név egyben a link is (Camaro). Megtalálható az a hivatkozási forma is, amikor egy bizonyos szó használata ellenére mi magunk határoztuk meg, hogy mire mutasson a hivatkozás (Chevy). Végül hivatkoztunk egy másik cikk egyik szekciójára, ami érintette az általunk megmutatni kívánt részt (305).
Idézet
Két fajta idézés létezik. Amikor egy ember által mondott dolgot szeretnénk idézni, vagy amikor valami technikai adatot, kódokat, technikai információkat szeretnénk idézni.
Az emberek idézéséhez elég pusztán a dőlt betü használata, hogy érthető legyen. A kódoknál már szükség lehet egy keretre, hogy szeparálni tudjuk a cikkből, és érthető legyen. A kiemelésnek oka lehet a számítási formulák vázolásától kezdve bármi.
Például:
Év: 1991 Gyártó: Ford Típus: LTD Crown Victoria Karosszéria: Sedan Változat: P72 (Police Package) Motor: 302 V8 Üzemanyag rendszer: SEFI Váltó: Automata (AOD) Hajtás: Hátsókerék (RWD)
Ezt a kiemelést úgy lehet elérni, hogy minden egyes új sort egy szünettel kezdünk. Vagyis egy karakterrel beljebb kezdjük a szöveget, mint a sor legeleje. Ilyenkor a Wiki automatikusan tudja, hogy ezt idézetnek használtuk. Mint látható az ilyen kiemelésnél is működik a hivatkozás, a vastagbetű, és az alapvető egyéb formázási megoldások.
Átirányítások
Sokszor van, hogy egy cikk több témát is tárgyal, illetve egy cikkre több féle képen is lehet hivatkozni. Sokszor szükség van arra, hogy a cikket több azonosító alapján is el lehessen érni. Ilyenkor nincs szükség minden kapcsolódó azonosító alatt újra megírni a cikket, hanem elég a kapcsolódó hivatkozásoknál egy a már létező cikkre mutató átirányítást készíteni.
Az átirányítás készítése alapvetően úgy zajlik, mint egy új oldal létrehozása. Az egyetlen különbség az, hogy a szócikk szerkesztésekor semmi mást nem írunk bele, csak az átirányításhoz szükséges makrót. Az átirányítás a szerkesztőben így kell, hogy kinézzen:
#REDIRECT [[''oldal neve'']]
Természetesen az oldal neve annak a szócikknek kell legyen a neve, amelyikre szeretnénk, hogy az átirányítás mutasson.
Fontos azt tudni, hogy nem szabad másik átirányításra mutatni az új átirányítással. Amikor egy új átirányíást készítünk, akkor annak létező szócikkre kell mutatnia, és semmi esetben sem egy másik átirányításra. A dupla, vagy hibás átirányítások olyan ciklusba kergethetik a böngészőket, ami problémákat okozhat.
A hibás átirányításokat csak az adminisztrátorok tudják törölni. Amennyiben egy olyan átirányítás lett létrehozva ami felesleges, vagy hibás, azt az adminisztrátoroknak jelezve törlésre kerül.
Oldal védelme
Többször is felmerülő igény volt, hogy le lehessen tiltani az oldalak szerkesztését ismeretlen (nem regisztrált) felhasználók elől. Mivel az Unipédia egy nyílt közösségre épül abban a reményben, hogy mindenki aki az oldalt látogatja felelősséggel viseltetik a mások által megosztott információkkal szemben, ezért az oldal nyitott minden szerkesztéssel kapcsolatosan. Mégis a védelemmel kapcsolatos igényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen fontos az, hogy a cikkeket készítő szerkesztők biztonságban érezzék azokat az információkat, amit megosztottak a többséggel, hiszen sokszor nagy munka fekszik egy-egy cikk megszületése mögött. Az Ő -jogos- igényük érdekében adott egy lehetőség, hogy a szerkesztett szócikket ismeretlen, az oldalon még nem regisztrált felhasználók elől egy egyszerű makró beiktatásával levédjék.
A makró használata egyszerű, az oldal levédéséhez a szócikk legvégére a Restricted makrót kell beírni ilyen formában:
{{Restricted}}
A makró használatával kizárólag az oldalon regisztrált, és bejelentkezett felhasználóknak lesz joga a levédett oldal tartalmát szerkeszteni. Amíg a cikkben benne van ez a makró, addig az oldal le lesz védve.
Védett oldalak
Ezek az oldalak meg lesznek jelölve, hogy látható legyen a szerkesztők szeretnék levédeni a cikk tartalmát az esetleges ismeretlen vandálok elől. Az oldal védelmére két dolog utal:
- A Bigblock logó mellett egy kis lakat lesz látható a védett oldalaknál.
- Az oldal legalján a következő lesz található: "Ennek a cikknek a szerkesztői letíltották, hogy ismeretlenek is szerkeszthessék."
FONTOS: Védelem eltávolítása
Ezeket az oldalakat maguk a cikkeket készítő szerkesztők védik le a saját döntésük alapján! Mivel ez a közösség az aktív publikálok döntéseinek tiszteletben tartását fontosnak tartja, ezért az Adminisztrátorok külön kérés esetén sem fogják ezekről az oldalakról a védelmet önkényesen előzetes a szócikk szerkesztőivel történő egyeztetés, és hozzájárulásuk nélkül eltávolítani. Mivel az oldal alapvető feltétele minden publikáló felhasználó döntéseinek elfogadása, és maximális tiszteletben tartása, ezért a cikket szerkesztő publikáló közösség határozott kérése ellenére az önkényes, engedély nélküli eltávolítása ennek a védelemnek a cikkből vandalizmusnak minősül, és az annak megfelelő szankciókkal fog együtt járni! Tiszteljük mások munkáit!
Sorrendezés
Lehetőség van a tárgyalt szövegek sorrendezésére. Ez sokszor szükséges lehet egy jó, és átlátható cikk készítéséhez. Mégis érdemes körültekintően használni ezt a tulajdonságot, mert egy rosszul formázott szöveg akár megboríthatja az egész cikk formázását, és problémákat okozhat a sablonok, és a képek pozicionálásánál.
A sorrendezéshez a HTML szabványból ismert div utasítást lehet használni. Akik ismerik, azoknak nem kell magyarázni a működését és lehetőségeit, akik még nem ismerik, itt egy alap leírás a használatához.
A div utasítást egy kijelölt szöveg részre lehet használni. A szövegrész lehet csak pár szó vagy mondat is, de lehet akár az egész cikk. A lényeg, hogy van a div utasításnak egy nyitó-definíciós része, és van egy lezáró része:
Ez a kód...
<div align="center"> <-- Nyító rész, közpére igazítással Középre rendezett szöveg. </div> <-- Lezáró rész.
...így néz ki:
Középre rendezett szöveg.
Mint látható, a sorrendezésnek köszönhetően a div nyitás, és zárás közé beszúrt szöveg az utasításnak megfelelően az oldal közepére lett igazítva.
Ellenben nem csak arra van lehetőség, hogy a div közé zárt szöveget középre rendezzük, a center utasítás mellett más lehetőségeink is vannak:
- center = középre rendezés.
- left = balra rendezés.
- right = jobbra rendezés.
- justify = sorkizárás.
Ezek használatával egész cikkeket lehet formázni. Az egyetlen amire fontos ügyelni, hogy sok egyéb makró, sablon, és speciális opciók használata mellett azok az utasítások összeakadhatnak a formázással, és ez nagyon furcsa eredményt produkálhat. Tehát javasolt a körültekintő használata ezeknek az opcióknak.
Sorléptetés
Sokszor előfordulhat, hogy egy tárgyalt téma közben egy új bekezdést kellene kezdeni, vagy új gondolatot szeretnénk nyitni. Feltünhet, hogy ilyenkor hiába léptetjük a szerkesztett szöveget több sorral lefele, a cikkben a szöveg mégiscsak egy sorral kerül az előző szöveg alá. Ilyenkor lehetőség van a HTML szabványból ismert sorléptető kód használatára:
<br>
Ezt a kódot oda kell helyezni a szerkesztőben, ahol szeretnénk léptetni a sort. Ez lehet akár a mondat közben, vagy bárhol. Illetve egymás után akár többször is lehet használni, ha egyszerre több sort is szeretnénk léptetni.
