Pontiac 2 2
A Unipedia wikiből
A GM sportos gyermekének a Pontiac-nak egyik érdekességéről szól ez a cikk. Ez a modell is, mint annyi másik, a '60-as évek közepén született egy másik modell izmosításából. Igen, ez a korszak a Muscle Car kora. Ez az autó is bekerült a Full-size erőgépek közé. A kétajtós Catalina modellek HardTop és Convertible modelljeihez volt rendelhető a 2+2 csomag, de erről akkor kicsit részletesebben.
Tartalomjegyzék |
Színre lép a 2+2 (1964-1967)
A '60-as években, ahogy megkezdődött a vevők kényelem és sebesség iránti igénye, úgy került a Pontiac szinte minden modelljénél valamilyen sportos kivitel a palettára. Azt gondolták, nem lehet, hogy az "unalmas" 389 cui-s (6,4 l) motorral gyártott gépek miatt kiessenek a vevők kegyeiből, így megszületett ez az új csomag. Az autók 421 CUI-s 338 hp-s motorokkal lettek szerelve. Az autókon a 2+2 jelölés volt látható mindenfelé a 421-es felirattal kombinálva, hogy már messziről látni lehessen, ez az autó egy igazi MuscleCar.
Az autó létrehozásakor mint minden 2+2 karosszériás autónál az elöl 2 kényelmes hely és a hátul is 2 személyre szabott kialakítás dominált. Mivel az autó alapja a Catalina full-size méretű autó volt, hellyel nem volt gond. Az autót a Grand Prix modell és a Catalina közé szánták. Alap volt a háromsebességes kézi váltó és a 421 cui-s motor a négytorkú karburátorral. (aki szeretett volna, az rendelhetett Tri-Power-t is az autóhoz). A következő választási lehetőség a 3 sebességes Hydra-Matic váltó volt Dual Gate kialakítással vagy a négysebességes kézi váltó. A belsőtérben megjelentek az osztott ülések, Ezek a Grand Prix modellből érkeztek, hogy hely legyen a két ülés közötti teret kitöltő teljes hosszúságú kardánboxnak. Kapott egy fordulatszámmérőt, melyet késöbb mint opciót a motorháztetőre helyeztek át.
1964
Az első évben az autó kívülről nagyon hasonlított anyamodelljéhez a Catalinához. Az autón megjelenő feliratok mutatták legfeltünőbben, hogy itt egy az alapmodelltől eltérő sport modellről van szó. Természetesen a motortérben már látszott a különbség.
1965
A Trophy elnevezést leváltotta a 2+2 teljesen. Innentől kezdve már a V8-as motorokat is 2+2 V8-akra nevezték el. A nagy motor lett az alapkivitel. A csomaghoz járt az erősített futómű és lengéscsillapító rendszer. A jól bevált háromsebességes szinkronizált kézivel adták a gépeket, de opcionálisként négysebességest is lehetett kérni Hurst karral. Aki nem szeretett volna a jobb kezére erősíteni, annak elérhető lett új Turbo-Hydramatic váltó is. A csomag része volt még a dupla kipufogórendszer is. Az autók nagy része 3,42-es kihajtással gurult ki a gyárból. Króm légszűrőház és szelepfedél tette még sportosabbá a motorteret.
Az autók beazonosítását jó pár apró részlet megkönnyítette. Egyedi "2+2" emblémát szereltek a motorháztetőre, a hátsó sárvédőre és a csomagtér fedelére. Az első kerék és az ajtó közé 10 függőleges króm díszcsík került. Fényes díszlécek kerültek a keréknyílások ívére és az övvonalra is. Vastag krómléc futott végig az autó oldalán is, az alsó részen látható éles domborításon.
1966
Az autó külseje nem sokat változott, maradt a "2+2" embléma a motorházon, a hátsó sárvédőn és a csomagtér fedelén, de most 10 helyett csak 3 vastagabb függőleges krómcsíkot tettek a kocsira, és azt is a hátsó sárvédőre, a kerék és az ajtó közé. Az első sárvédőre, közvetlenül a fényszórók mögé "421" felirat került.
1967
A Pontiac V8-as motor választékából megérkezett a 421-es motort leváltó 428 cui-s motor és így még sportosabb lett az autó menetteljesítménye. Sajnos utolérte ezt a modellt is a full-size modellek orrán történt nem túl szerencsés változtatás, de ez azért nem tántorította el a vevőket a vásárlástól.
A kanadai megjelenés (1967-1970)
A GM Canada 1967-ben megjelent a Parisienne 2+2-vel. Ez a szintén nagy méretű túra sport autó kategóriát támadta meg és a Parisienne Custom kiviteléből alakították ki. Mivel a GM Kanadában Chevrolet motorokat épített a Pontiac gépekbe, így ezek az autók is megkapták a Chevrolet motorokat. Érdekesség volt, hogy kétféle kerékkel, a Cheverolet Rally kerekekkel vagy 8 csavaros Pontiac alufelnikkel szerelték az autókat. Megjelent egy sor6-os motorral szerelt változat is. A 2+2 osztott üléseket és közép konzolt kapott alapban.
Motor választék
- 1964 Trophy
- V8 389 cui HO (6,4 l) 283 hp,
- V8 389 cui HO (6,4 l) 330 hp,
- V8 421 cui (6,9 l) 320 hp
- 1965 2+2
- V8 421 (6.9) Rochester 2-G (4) 338 hp, 0-96 km/h 3,9 sec és a csúcssebessége 210 km/h felett volt!
- 1966 2+2
- V8 421 (6.9) Rochester 2-G (4) 338 hp
- 1967 2+2
- V8 428 (7.0) Rochester Q-Jet (4) 360 hp
- 1967 Parisienne 2+2
- sor6 Astro-6 250 cui (4,1 l) 155 hp,
- V8 Astro-Flash 283 cui (4,6 l) 195 hp,
- V8 Astro-Jet 396 cui (6,4 l) 325 hp,
- V8 ASTRO-Flash 427 cui (7,0 l) 335 hp,
- 1968 Parisienne 2+2
- V8 Astro-Flash 350 cui (5,8 l) 300 hp,
- V8 Astro-Jet 396 cui (6,4 l) 325 hp,
- V8 ASTRO-Flash 427 cui (7,0 l) 335 hp
- 1969 Parisienne 2+2
- V8 Astro-Flash 350 cui (5,8 l) 300 hp,
- V8 Astro-Jet 396 cui (6.4) 265 hp,
- V8 ASTRO-Flash 427 cui (7,0 l) 335 hp,
- 1970 Parisienne 2+2
- V8 Astro-Flash 350 cui (5,8 l) 300 hp,
- V8 Astro-Jet 400 cui (6.6) 240 hp,
- V8 Astro-Jet 454 (7.5) 345 hp

