Packard

A Unipedia wikiből

Packard-embléma

A Packard egy amerikai luxusautó-márka volt, mely 1899-1958 között létezett. Évtizedekig kizárólag előkelő és méregdrága autókat gyártott, olyan újítások fűződtek a nevéhez, mint a H-kulisszás váltó 1902-ben, vagy az első sorozatgyártású V12-es motor 1916-ban. 1935-től a gazdasági világválság miatt áttértek a középkategóriás autók gyártására, és ez rontotta a márka hírnevét, a luxusautókból egyre kevesebb fogyott.

Kiváló minőségű, tágas és erős autóik azonban biztosították a márka túlélését, a negyvenes évek végén azonban a vállalatvezetés rossz döntései, és az egekbe szökő fejlesztési költségek miatt a márka egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe került, így a márka 1954-ben összeolvadt a Studebakerrel. Az új vezetés végül 1956-ban teljesen leállította a Packardok gyártását. Ugyan 1957-ben bemutattak új modelleket, ezek azonban csak átmaszkírozott, jobban felszerelt Studebaker kocsik voltak. Csupán néhány ezer fogyott belőlük, ezért 1958-ban végleg beszüntették a márka gyártását. A cég nevéből 1962-ben tűnt el végleg a Packard jelzés. A közel 60 év alatt valamivel több mint 1,6 millió Packard autó készült.

Tartalomjegyzék

Történet

A Packard Magyarországon

A Packard a két világháború között Magyarországon is jelen volt. A képviseletet 1927-től dr. Urbán Alfréd és dr. Barna Frigyes látta el, a bemutatóterem az Apponyi tér 1. szám alatti bérpalotában volt (ma Felszabadulás tér). Ez az épület adott helyet a Királyi Magyar Automobil Club központjának is. Urbán Alfréd a Fiat hazai vezérképviselet-igazgatójának, Urbán Zsigmondnak a fia volt. 1928-ban a legolcsóbb Packard 21 ezer pengőbe került, ebből akár 3 Fiat túraautót is lehetett vásárolni. Ennek ellenére 1927-1929 között 55 autót sikerült értékesíteni, és ebből legalább egynek magyar cég, a Metallo készítette a karosszériáját. A begyűrűző világválság azonban véget vetett az éppen csak felvirágzó autókereskedelemnek.

1936-ban az Urbán-Barna páros újra megpróbálkozott az értékesítéssel. Létrehozták az Automobil Eladási Kft.-t, melynek irodája az V. kerületi Báthory utcában, szervize pedig a VI. kerületi Jókai utcában volt. A cég tevékenységének azonban 3 év múlva vége szakadt, amikor dr. Barna Frigyes Amerikába távozott. A világháború után, 1947-ben a Méray Motorkerékpárgyár Rt. vezetői amerikai tárgyalásaik során a Packarddal is megállapodást kötöttek itthoni képviselet létrehozásáról, de ez a megváltozott politikai körülmények miatt nem valósult meg.

Packard modellek listája

Fő szócikk: Packard modellek listája

Eladási számok

Modellévi eladások

1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900
- - - - - - - - 5 49
1901 1902 1903 1904 1905 1906 1907 1908 1909 1910
81 183 34 207 403 728 1128 1303 2303 3259
1911 1912 1913 1914 1915 1916 1917 1918 1919 1920
2225 2929 2618 3441 2161 3606 8999 5997 3589 5193
1921 1922 1923 1924 1925 1926 1927 1928 1929 1930
 ???  ???  ??? 23990 48270* * 29821 49550 55062 36364
1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940
15450 16613 4800 8000 31956 61027 122593 55718 46405 98000
1941 1942 1943 1944 1945 1946 1947 1948 1949 1950
72855 33776 ** ** ** 30793 51086 90525 114306 106040
1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958 1959 1960
100132 69921 89730 30965 55247 28835 4809 2622 - -

(*): Az 1925-ös adat tartalmazza az 1926-os modellévet is (két évig futott ugyanaz a széria).

(**): A gyárat átállították haditermelésre, nem készült személyautó.

Naptári évi eladások

1946 1947 1948 1949 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956
42102 55477 98898 160869 72138 76075 69988 81341 27593 69667 13432
14. 16. 14.  ??? 16. 16. 16. 14. 16. 14. 15.

Megjegyzés: A 2. sor a hazai márkák sorrendjében elért helyezést mutatja.

Források

  • Kowalke, Ron: Standard Catalog of Independents - The Struggle to Survive Among Giants; Iola (WI): Krause Publications, 1999, p. 219-270. - ISBN 0873415698
  • Veterán Autó és Motor, 2008/6. szám, p. 20. - Négyesi Pál levele
A lap eredeti címe: „http://wiki.bigblock.hu/Packard
Személyes eszközök