Chrysler Falcon
A Unipedia wikiből
A Chrysler Falcon egy amerikai tanulmányautó volt, melyet a Chrysler Corporation gyártott 1955-ben. A kétüléses roadster egyfajta válasz volt a Chevrolet Corvette-re és a Ford Thunderbirdre, azokkal ellentétben viszont sosem került sorozatgyártásra. Műszaki alapjai szinte teljesen megegyeznek a szériamodellekével, karosszériája azonban teljesen egyedi, az olasz Ghia stúdióban építették meg az amerikai tervek alapján. A Falcon egyes stíluselemei a későbbi Mopar-kocsikon köszöntek vissza. Csupán három példány készült belőle, mára azonban csak egyetlen maradt fenn közülük. Értéke szinte felbecsülhetetlen.
Történet
A Chrysler az ötvenes évek elején kezdett együttműködni a kicsiny olasz karosszériaépítővel, a Ghiával. A tervek jó része a zseniális dizájnertől, Virgil Exnertől származtak, a megvalósítás azonban az egyedi gyártásban tapasztaltabb Ghia feladata volt, ezzel is emelve az autók exkluzivitását. Évtizedes kapcsolatukból tucatnyi gyönyörű koncepcióautó született, legtöbbjük hatalmas luxuskupé vagy -cabriolet volt.
A Falcon kicsit kilóg ebből a sorból. Exner ugyanis a többivel ellentétben ezt az autót saját magának tervezte, még a nevet is ő találta ki. Akkoriban ez volt a legsportosabb tanulmány, melyet a Chrysler készített, kifejezetten kicsi és egyszerű volt. Virgil Exner kezdeti elképzeléseit végül Maury Baldwin dolgozta ki részletesen, ő felelt a kocsi megvalósításáért. A tervezés során fontos volt, hogy az autót akár rövid időn belül piacra lehessen dobni, hiszen a Chryslernél látták, mekkora sikereket arat a két hasonló sportkocsi, a Chevrolet Corvette és Ford Thunderbird.
A Falcont végül 1955 augusztusában mutatták be, két másik show carral, a Chrysler Flight Sweep I-gyel és II-vel együtt. A közönség imádta az agresszív, sportos vonalakat, és a roadster teljesítménye is megfelelő volt a 170 lóerős DeSoto Hemi motorral. A vállalaton belüli hatalmi harcok azonban megakadályozták a Falcon piacra dobását. Virgil Exner formatervező részlege ugyanis egyre nagyobb hatalomra tett szert, ezt pedig a műszaki fejlesztéssel foglalkozó mérnökök nem nézték jó szemmel. Megpróbálták letörni a dizájner ambícióit, és ezért nem támogatták a Falcon gyártását. Indokként azt hozták fel, hogy a vállalat kapacitásai az új, "Forward Look" modellekkel így is eléggé ki vannak használva, és a két nagy teljesítményű típus, a Chrysler 300 és a Dodge D-500 mellett nincs szükség egy sportkocsira is. A Chrysler egészen 1989-ig, a Dodge Viper koncepcióautó megjelenéséig még csak hasonló modellt sem készített.
Stílus
A Falcon a klasszikus, hosszú orrú és rövid farú sportautók közé tartozik. Az autó elejét a hatalmas, pajzs alakú, ritka rácsozatú hűtőmaszk uralja, mely előrenyúlik, és kettéosztja a vékony lökhárítót. Mellette mélyre süllyesztve ülnek a szimpla, kerek fényszórók. A sárvédők eleje merészen kidomborodik, és előre dől, ami dinamikus hatást kelt. Ezen az élen találhatók a gyémánt alakú irányjelzők is. A hűtőrács felett az embléma stilizált szárnyat formál, melynek tetején egy háromágú korona ül.
Oldalt a legjellegzetesebb elem a kasztnin kívül futó dupla kipufogó, mely a hátsó kerék előtt véget ér. Az első sárvédő légbeömlői és a nagy keréknyílások szintén a sportos hatást erősítik, ahogy az áramvonalas, süllyesztett kilincs is. Az autóra Kelsey-Hayes márkájú drótküllős felniket szereltek, imitált szárnyasanyás keréksapkával. A hátsó sárvédő tetejére cikornyás Falcon felirat került.
A farrész a Falcon legegyszerűbb része, a magas, függőleges fecskefarkakra helyezték a hangsúlyt, melyek ugyanúgy előre dőlnek, mint az első sárvédők. A rajtuk lévő ütköző az autó alján, a hátsó kerék mögött kezdődik, majd felkanyarodik a szárnyakra, és csak a tetejükön ér véget. A bumeráng alakú ütköző így kettéosztja a vékony, függőleges hátsó lámpát. A kidudorodó hátsó sárvédők között csak egy jelképes lökhárító található.
A belső teret puha, piros-fehér bőrrel borították. Az osztott ülések között található a kétfokozatú PowerFlite automata váltó kapcsolókarja. A kerek műszerek versenyautóra emlékeztetnek, ahogy az utasokat körülölelő szerelvényfal is. A nagyon alacsony panorámaszélvédő miatt felhajtott tetővel az autó beltere kicsit szűkössé válik. A mechanikus mozgatású tetőt lehajtott állapotban fém fedőlap rejti el. Az autó felszereltségéhez elektromos ablakemelők, szervokormány és szervofék tartozik.
Az egyedi gyártás miatt a három példány részleteiben eltér egymástól. Az első, fekete (Talon Black) autó még nagy, az egész kereket befedő dísztárcsát kapott, ez a későbbiekről hiányzik, ahogy a hátsó Falcon felirat is. A piros és ezüst autónál más a fényszóró kiképzése, a szárnyas embléma pedig nem függőlegesen, a hűtőrács tetején áll, hanem a motorháztető előtt fekszik. Egyes visszaemlékezések szerint az egyik autó nem DeSoto, hanem 331 köbhüvelykes Chrysler motorral futott, de erre nincs bizonyíték. Ma már csak az ezüst színű autó maradt fenn, melyben DeSoto erőforrás duruzsol.
Műszaki adatok
Motor: OHV V8-as, 5 helyen csapágyazott főtengely, hidraulikus szelepemelők
Karburátor: 2-bbl Stromberg
Furat x löket: 3,625 x 3,344 in (92,1 x 84,9 mm)
Hengerűrtartalom: 276,1 CUI (4524 ccm)
Teljesítmény: 170 bhp @ 4400 rpm
Nyomaték: 255 lb-ft @ 2400 rpm
Sűrítési arány: 7,5:1
Hosszúság: 182 in (4623 mm)
Szélesség: 68,25 in (1734 mm)
Magasság: 51,125 in (1299 mm)
Tengelytáv: 105 in (2667 mm)
Hasmagasság: 5 in (127 mm)
Tömeg: kb. 3300 lbs. (1497 kg)
Gumiabroncs: 7,60 x 15
Hátsó tengelyáttétel: 3,54:1
Maximális sebesség: 115 mph (185 km/h)
Gyorsulás 0-60 mph: 10 sec
1/4 mérföld: 17,5 sec @ 82 mph (132 km/h)
Átlagfogyasztás: 13-16 mpg (14,7-18 l/100 km)
