Chevrolet
A Unipedia wikiből
A Chevrolet (becenevén: Chevy) egyike a legrégebbi amerikai autómárkáknak. A General Motors (GM) konszern tagja szinte a cégcsoport megalakulása óta, annak egyik legsikeresebb márkája. A Chevrolet nevet mindenhol ismerik a világon. Neve mára az olcsó, minden réteg számára elérhető autókkal forrt egybe, de a sportosság sem áll távol tőle, az idők folyamán rengeteg sikert halmozott fel az autóversenyzésben is. A Chevrolet márkanév csaknem 100 éves fennállása óta hatalmas legendákat adott a világnak; olyanokat, mint a Corvette, a Camaro, a Chevelle, a Bel Air, vagy az Impala. A Chevrolet jelvénye, a Bowtie, mára egyike lett az egyik legismertebb szimbólumoknak a világon.
Tartalomjegyzék |
Történelem
A Chevrolet márkát az 1878-ban svájcban született autóversenyző Louis Chevrolet, és az 1861-ben született, a General Motors-t is megalakító William C. Durant alapította 1911-ben, miután Durant elvesztette az irányítását a General Motors-ban, mivel elnöklése alatt a cég hatalmas tartozásokat halmozott fel.
Az akkor még önálló Chevrolet márka 1911-ben debütált saját típussal a piacon, amit a Ford Model T konkurrenciájának szántak. A Chevrolet által produkált első autó a "Classic Six" 5 üléses sedan volt, 299 köbhüvelykes (4.9L), hathengeres motorral. Ez a kocsit akkoriban nagy dolognak számító 100km/h sebességre gyorsította.
A Chevrolet a közismert Bowtie logót először 1913-ban használta az autóin, habár csak teóriák vannak arról, hogy miért pont ez a szimbólum lett a márka logója.
1916-ban, miután Durant újra vissza tudta magát küzdeni a General Motors vezetésébe, a Chevrolet márkát is beillesztette a többi márka közé, ahol a Chevrolet továbbra is mint egy önálló divízió tudott működni.
1955-ben Chevrolet bemutatta az amerikai autózás máig hatalmas legendáját, a Chevy V8-as smallblock-ot (SBC). Az első változat 265 köbhüvelyk (~4.4L) lökettérfogatú volt, és három változatban volt kapható. Elérhető ára és a benne rejlő hatalmas lehetőségek miatt ez az erőforrás pillanatok alatt a HotRoderek népszerű tuningalapjává vált; sokszor erre a motorra cserélték az addig szinte egyeduralkadó Ford V8-asokat.
A Chevrolet Impala modelljével, és a léghűtéses, farmotoros Corvair modelljeivel iránymutatója volt az '50-es és a '60-as évek amerikai piacának. 1963-ban 10 autóból az utakon egy biztosan Chevrolet volt.
Válság
A Chevrolet virágkorának vége ugyanakkor jött el, amikor a többi amerikai autógyártóé is. A '70-es évek közepére a Muscle Car-okat a biztosítók fekete listára tették, az ilyen kocsikra köthető biztosítások költségei az egekbe szöktek. Ennek legfőbb oka az izomautók okozta halálos balesetek magas száma volt, elsősorban annak köszönhetően, hogy az autókba szerelt hatalmas teljesítményű motorok mellé gyenge futóművek kerültek, az aktív biztonsági eszközök pedig szinte ismeretlenek voltak.
Ha ez a csapás nem lett volna elég, a '70-es évek közepére megérkezett az első olajválság, ami végleg betett az erős, hatalmas benzintemető motoroknak és az általuk hajtott cirkálóknak. A '70-es évek végére nevetségesen gyenge V8-asokkal szerelték a modelleket, '78-ban a Camaro-ban pl. az 5000 köbcentis (305cid) motorok mindösszesen 160 lóerősek voltak, de a szebb időket is megélt 5700 köbcentis (350cid) motor sem volt erősebb 170-180 lóerőnél.
Leépülés
A 70-es évek végére átalakuló piac a Chevrolet-et is, akárcsak a többi márkát, illetve gyártót a piacon egy számukra addig teljesen ismeretlen szituáció elé állította. Olyan elvárások kezdtek felmerülni a piacon, amivel addig nem szembesültek. Ezek az elvárások tökéletesen kedveztek az addig lábukat is megvetni alig képes külföldi (import) márkáknak, mint amilyenek a japán gyártók autói is voltak.
Hirtelen nem volt már akkora igény a sok száz lóerős, brutális fogyasztású hatalmas cirkálókra; a vásárlók inkább kisebb (kompakt) típusokat vártak a gyártóktól gazdaságosabb motorokkal, stabilabb futóművekkel. Erre az eleinte felkészületlenül reagáló cégek furcsa dolgokat kezdtek el művelni. Jó példa erre a MuscleCar korszak egyik legendája, a Camaro, aminek alapfelszereltségű modelljei 1982 és 1985 között 2.5 literes, soros 4 hengeres motorral érkeztek. A legendás sportkupé ilyen motorral szerelt példányaiban a sofőr szánalmas 85-110 lóerő közötti teljesítményt volt kénytelen beosztani a sportos autózás reményében. Szomorú idők voltak ezek a rajongók számára.
Modellek tekintetében a '80-as évekre a kompakt igényeknek megfelelően a Chevrolet is lépett, és piacra dobta többek között a Celebrity és Lumina modelleket, de ezek, akárcsak a konkurens cégek modelljei (pl. Ford LTD), nem hoztak nagy sikereket, mivel ebben a kategóriában nem voltak képesek felvenni a versenyt a Hondákkal, Toyotákkal.
Fellendülés
A Chevrolet típusai a '80-as évek végére ugyan már nem voltak olyan versenyképesek a megváltozott piacon, mint régen, de maradtak olyan legendáik, melyek a '80-as években is fenntartották a cég nevét, és ahova az import márkák nem tudtak bejutni, mint például a full-size vagy truck szegmensbe. A cégnek még mindig ott volt a Camaro, a Corvette és a full-size sedan szegmensben töretlen népszerűségnek örvendő Caprice; ez utóbbit előszeretettel vásárolták állami intézmények a rendőrségtől kezdve az FBI-ig. Ebben a piaci szegmensben a Caprice-nek egyedül a Ford Crown Victoria volt komoly ellenfele.
Az 1980-as évek közepe-vége felé a Chevrolet teljesítményben is kezdett magához térni. A '80-as évek közepétől a a többi gyártóhoz hasonlóan a Chevrolet is kezdett a karburátoros üzemanyagrendszerről befecskendezéses (injektor) rendszerre átállni, ezzel több legyet is ütve. Sikerült csökkenteni a motorok fogyasztását, emelni a teljesítményt, és a '80-as évek végére implementálni az amerikai környezetvédelmi minisztérium (EPA) és az autógyártók által kitalált OBD (OnBoard Diagnostics) szabványt, amivel a környezeti szennyezést is csökkenteni tudták. A '70-es évek végén szánalmasan produkáló 180 lóerős 5700 köbcentis motor a hengerenkénti üzemanyagbefecskendezésnek (TPI) köszönhetően újra 200 lóerő körül produkált.
A 90-es évek elejére megjelenő 5700 köbcentis LT1-es motor már 240-270 lóerőre volt képes, ezzel visszaadva a megtépázott renoméjú Camaro és Corvette hírnevét.
Napjainkig
| 1995 Chevrolet Impala SS | |
 | |
|
Az 1995 Impala SS 275 lóerős LT1-es motorral a legerősebb full-size sedan volt a '70-es évek közepe óta. | |
A Chevrolet a '90-es évek elején újradizájnolt, immáron negyedik generációba lépő Camaro-val, a töretlen sikereknek örvendő Corvette-el és a népszerű full-size Caprice, illetve Impala modelljeivel kezdett magához térni. Újra a nevükhöz méltó teljesítményekre és elismerésre tettek szert ezek a legendás típusok. A Caprice 9C1-es csomagjával a modell megszűnéséig, a '90-es évek közepéig folyamatosan nagy sikereket ért el mind az állami, mind fogyasztói szegmensben. Az Impala SS a '90-es évek egyik meghatározó autójává vált markáns megjelenése, egyszerű, letisztult formája és rendkívül erős motorja révén. A típus népszerűsége 1996-os (időleges) megszűnése után is megmaradt, habár a 2000 óta gyártott elsőkerekes verzió már csak halvány árnyéka régi önmagának. A pletykák szerint viszont 2009-től talán ismét lesz RWD Impala!
A Camaro 1993-as megjelenése után hatalmas sikernek örvendett, hozta az elődei nevéhez elvárt döbbenetes formákat és az ahhoz méltó teljesítményt is. Eleinte a 270 lóerős LT1-es motorral szerelték, de a '90-es évek végére egy végső modellfrissítéssel együtt megkapta a friss LS1-es motort, ami már több mint 300 lóerőre volt képes.
Sajnos az autó eladásai tartósan csökkenő tendenciát mutattak, így a General Motors vezetése úgy döntött, hogy 2003-ban befejezi a több mint 30 éve gyártott típus pályafutását, testvérmodelljével, a Pontiac Firebirddel együtt. Ezzel a General Motors végleg lezárta a MuscleCar korszakot. Vagy mégsem?
Jövő
| 2009-es Camaro Concept | |
 | |
|
2009-ben megjelenő Camaro Concept | |
2000 után a Chevrolet sok mindent megpróbált, hogy visszaszerezze hírnevét, de sajnos a jellegtelen kínálatában az egyetlen elfogadható típus a Corvette volt, amit a közvéleménykutatások szerint a fiatal generáció nem tudott megfizetni. Lépni kellett.
A 2005-ben debütáló Ford Mustang fenomenális sikere bizonyította, hogy a MuscleCar-oknak igenis a mai napig van létjogosultságok, mivel a Mustang rekordeladásokat produkált a Ford-nak. Sikereit látva a Chrysler is úgy döntött, hogy hosszú idő után visszatér ebbe a szegmensbe, és bemutatta a Dodge Challenger tanulmányt, ami szintén örömteljes fogadtatásban részesült. Végül a General Motors is elhatározta a visszatérést, amelyhez - nem meglepő módon - a Camarot választották. Az elválaszthatatlannak tartott testvérmodell, a Pontiac Firebird végül nem kapott zöld utat, így csak a Camaro fogja képviselni a GM-et ebben a szegmensben. Az új Camaro retro formáját tekintve az első generáció formavilágához nyúl vissza a mostani trendeknek megfelelően. Különleges formai megoldásainak köszönhetően valószínűleg akkora színfolt lesz az utcán, mint a maga korában az első generáció volt. Ha lehet hinni a pletykáknak, az új Camaro a lehető legjobb motorokat fogja megkapni a GM divízión belül: a 400 lóerős LS2-est és a Corvette Z06-ból is ismert LS7-es erőművet, ami 550 lóerőre képes. Úgy néz ki, a legendák tényleg tovább élnek.
A cikkben szereplő információk egy részének forrása.
